Csendben voltam az elmúlt egy-két napban, mivel kissé hosszúak (vagy rövidek, ahogy nézzük) az éjszakák.
A csapat jól van, csak a kicsik még olyan kicsik, hogy enni is most tanulnak. A kórházban sajnos hozzászoktatták őket a nagylukú cumihoz, így nem sok kedvük van cicizni, mert az macerás. De már tanulják ügyesen. Nagy hirtelen vettem egy mérleget is, mert náluk még tényleg kritikus, hogy eleget egyenek, maguktól ugyanis még eleinte fel sem akartak kelni enni, csak aludtak.
Hazafelé a kórházból:
Ez a kis pici csomag, akiből semmi se látszik, Panni:
Ő meg Benedek, a “nagy”:
Panni akkora, mint egy játékbaba:
Ajándékot is hoztak a babák:
A kis csapat:
Benedek:
Panni (illetve inkább a ruhái :):
Ilyen picik vagyunk még (az első Panni, a hátsó Benedek):
