Mostanában újra ráálltam a fizikai témájú könyvekre (több más műfaj, pl. pszichedelikus irodalom, spirituális művek és persze szakmai könyvek mellett).
A fenti könyv nagyon jó bevezető a bizarr tulajdonságokat felmutató kvantummechanika világába. Az is megértheti, akinek csak középiskolai fizikai alapjai vannak, delta stílusban fogalmaz a könyv, és bár vad dolgokat állít mentes azoktól a túzásoktól, amelyekbe azok a szerzők esnek bele, akik csak ugatják a fizikát, és aztán a kvantumfizika furcsaságai alapján igen messzire menő ezoterikus következtetéseket vonnak le.
Az az igazság a kvantummechanika ordít, hogy ráhúzza az ember a saját hiedelemvilágát, hisz olyan furcsa dolgokat állít, amelyeket általában nem a fizika, hanem a filozófiai és a vallásos művek terén talál az ember.
Ott van mindjárt a címadó macska, akiről nem lehet tudni milyen állapotban van, egészen addig, amíg meg nem figyeljük. A megfigyelő is kell ahhoz, hogy a Schrödinger Pszi hullámfüggvény összeomoljon, és megjelenjen a valóság. De ha a macskát meg kell figyelni egy embernek, hogy kiderüljön él-e vagy hal-e, akkor ki figyeli meg az embert, hogy az valóssággá válhasson? Ki figyeli meg a világegyetemet, hogy az valóságossá váljon, ne csak egy baszott nagy Schrödinger hullámegyenlet legyen? Itt van az a pont, ahol bajban van pl. Hawking is, és azt mondja, hogy a kutya fáját, kényelmetlen azt mondani, de valakinek meg kell figyelni ezt a francos világot, hogy létezzen. Vagy nem, elvégre egy fizikus nem szeret Istenről beszélni. Durva, nem? Ezért érdekel engem a mai fizika, mert abban bízok, hogy még a mostani életemben eljut odáig, hogy magyarázatot adjon sok -materiális ember számára irracionális vagy nem létező- jelenségre. Mint már írtam engem a két oldal, a spirituális tanok által mutatott kép és a fizika által leírt világ közötti szintézis érdekel, amelyben tulajdonképpen semmi nem lesz misztikus, megmagyarázhatóvá válik?
Miért? Mert én nem tudok hinni. Nekem hiába mondja meg a pápa vagy akárki más, hogy ez vagy az így van, én nem hiszem el. Én magam akarom megtapasztalni. Ez hajt, ezt élvezem. Féldd Istent – mondják a katolikus papok. Féli a faszom, és most szándékosan voltam vulgáris. Féljek attól, akit előtte egy perccel a legnagyobb, a végső szeretetként írtak le? Ugyan már, ne bosszantsanak.
Naszóval, visszatérve az eredeti témához, akit érdekel a kvantummechanika, az olvassa el a fenti könyvet, nagyon jó.
Közben egyébként már a könyv tíz évvel később íródott második részét olvasom, Schrödinger kiscicái címen, amelyet a szerző 94-ben írt, ebben az előző könyv óta eltelt évtized felfedezéseivel foglalkozik. Úgy néz ki ez még meredekebb dolgokat állít, illetve arról ír, hogy sok dolgot, ami az előző könyben még csak hipotézis volt azóta már kísérleti úton bebizonyítottak.